Zenc a levegőben

Mitévő legyen az ember ha vége a vizsgaidőszaknak, megrövidülnek az ébren töltött órák, az aktivitás passzivitásba fordul...? Nos egy kreatív félóra mindig belefér! De miről készüljön a következő sorozat? Ennyecske alszik, a lakásban semmi újdonság, az ég kint nemhogy szürke, de a legunalmasabb, amit csak produkálhat. Azért körülnéztem miből élünk így házon belül. Illetve kívül...

 Nos nem voltam lenyűgözve... Anyuci virágai persze szépek, egy kivágott fatuskó pedig egész furán néz ki így megörökítve, de nem az igazi. Ki máshoz fordulhatnék hát ilyenkor, mint a mindig játékra kész "ember legjobb barátja" példányomhoz, a fantasztikus Zeuszkához! 

Miután sikerült a kis drágaságot megfosztani a lasztijától nővérem segítségét kértem a fickó átmozgatásához. Így sikerült készíteni néhány képet arról, ahogy Zenc ugrik, vetődik, eséstől és koppanástól sem tartva küzd - az inkább sárgolyóra hasonlító labdájáért.

Íme az eredmény... :)

Sajnos nem tartott túl sokáig a játék, mivel - ahogy a képeket is látszik - (végre) megérkezett a hó délvidékre. Persze nem maradt belőle semmi :( De legalább Zeuszka visszakapta (az egyébként a jól megérdemelt) lasztiját.

Persze ezek a képek nem maiak... De ez a lényegen nem változtat.

Zs